Magyarországon a kertgazdálkodás nemcsak hagyományos hagyományok, hanem egy modern, természeti és gazdasági jelentőségű tevékenység is. A természeti előnyök, a földművelésben hagyományosan erős hagyományok, valamint a városiasabb életmódhoz való igazodás miatt a kertgazdálkodás mindinkább népszerűsödik. A 2020-as adatok szerint Magyarországon mintegy 1,2 millió kertet tartanak fenn, amelyek összesen 300 ezer hektáros területet foglalnak el. Ezek közül mintegy 20%-a termőföldként szolgál, míg a többi részben főleg zöldség- és gyümölcsültetvények, valamint édes- és savanyú gyümölcsök termesztésének helyszíne. A legnépszerűbb termények a kertben a káposzta, a paradicsom, a burgonya és a szilva.
Az utóbbi években a kertgazdálkodásban jelentősen megnőtt a digitális eszközök alkalmazása. A kertészetek többségében már használnak mobil applikációkat a természeti feltételek követésére, természeti adatok megosztására és terménytermelési stratégiák kialakítására. A legelterjedtebb alkalmazások a természeti adatok monitorozására és a természeti előnyök kihasználására szolgálnak. Például a „Kert” nevű magyarországi mobil alkalmazás több mint 50 ezer aktív felhasználót számlál, amely a természeti feltételek, a természeti adatok és a természeti stratégiák megosztására szolgál. A digitális eszközök alkalmazása nemcsak a természeti termelésben, hanem a természeti értékesítésben is jelentős hatást gyakorol, mivel a természeti termények közvetlenül a konszumernek érkeznek, és így a természeti értékesítési hálózatok is megnőnek.
A kertgazdálkodás gazdasági jelentősége is jelentősen növekedett az utóbbi években. A kertgazdálkodásból származó termények a hazai piacon és a nemzetközi piacokon is jelentős szerepet játszanak. A 2022-es adatok szerint Magyarországon a kertgazdálkodásból származó termények értékesítése összesen 1,2 milliárd forintot értek el. Ez a szám a kertgazdálkodásban foglalkoztatott 200 ezer főt foglalkoztatja, akik közül mintegy 60%-a a természeti termelésben foglalkoztatott. A legjelentősebb természeti természeti termények a káposzta, a paradicsom és a szilva, amelyek összesen 40%-ot alkotnak a kertgazdálkodásból származó termények értékesítéséből. A kertgazdálkodás gazdasági jelentősége nemcsak a hazai piacon, hanem a nemzetközi piacokon is jelentős, mivel a természeti termények a hazai természeti termelésnek megfelelő minőségűek és minősítésűek.
A kertgazdálkodásban a környezetvédelmi igények is egyre fontosabbak. A kertgazdálkodásban a természeti termelésben a természetes szerves állagok, a víz- és talajvédelmi gyakorlatok, valamint a biológiai kontroll módszerek alkalmazása egyre népszerűbbé válik. A biológiai kontroll módszerek alkalmazása a kertgazdálkodásban mintegy 30%-ot érint, és ez a szám a következő években is megnőni fog. A természetvédelmi igények megvalósításának egyik legfontosabb eszköze a természeti termelésben a talajszegénység csökkentése és a víz- és talajvédelmi gyakorlatok alkalmazása. A természetvédelmi igények megvalósításának egyik legfontosabb eszköze a természeti termelésben a talajszegénység csökkentése és a víz- és talajvédelmi gyakorlatok alkalmazása.
A kertgazdálkodásban a fiatalok is egyre aktívabbak. A kertgazdálkodásban a fiatalok részvételének növekedése a hazai gazdálkodási stratégiákban is figyelemre méltó tendenciát mutat. A 2023-as adatok szerint Magyarországon mintegy 100 ezer fiatal foglalkozik a kertgazdálkodással, akik közül mintegy 60%-a a természeti termelésben foglalkozik. A fiatalok részvételének növekedése a kertgazdálkodásban a természeti termelésben a természetvédelmi igények megvalósításának egy fontos eszköze. A fiatalok részvételének növekedése a kertgazdálkodásban a természeti termelésben a természetvédelmi igények megvalósításának egy fontos eszköze, és a kertgazdálkodásban a természetvédelmi igények megvalósításának további növekedését segíti.
A kertgazdálkodásban a következő években várhatóan jelentősebbek lesznek a következő tendenciák: a természeti termelésben a természeti adatok digitális kezelése, a természetvédelmi igények megvalósításának növekedése, valamint a fiatalok részvételének növekedése. A kertgazdálkodásban a következő években a természeti termelésben a természeti adatok digitális kezelése és a természetvédelmi igények megvalósításának növekedése a legjelentősebb tendenciák. A kertgazdálkodásban a természetvédelmi igények megvalósításának növekedése és a fiatalok részvételének növekedése a legfontosabb tendenciák, amelyek a kertgazdálkodásban a következő években jelentősebbek lesznek.
- Magyarországon 1,2 millió kertet tartanak fenn, amelyek összesen 300 ezer hektáros területet foglalnak el.
- A legnépszerűbb termények a káposzta, a paradicsom, a burgonya és a szilva.
- A kertgazdálkodásból származó termények értékesítése 2022-ben 1,2 milliárd forintot ért el.
- A biológiai kontroll módszerek alkalmazása a kertgazdálkodásban mintegy 30%-ot érint.
- Magyarországon mintegy 100 ezer fiatal foglalkozik a kertgazdálkodással.